☰ Menü

A fogyatékos személyeket is érintő legújabb jogszabályok

„Számos, a fogyatékossággal élő embereket is érintő jogszabály módosult a közelmúltban. A változások a felsőoktatást, a foglalkoztatási szektort és az adókedvezményeket is érintették.

  1. Családi adókedvezmény – magasabb összeggel

Az 597/2022. (XII. 28.) Korm.rendelet egy kedvező változást hozott azoknak az embereknek, akik saját maguk vagy gyermekük tartós betegsége, vagy súlyos fogyatékossága okán jogosultak családi adókedvezményre.

Emlékeztetőként: családi adókedvezményre jogosult az, aki saját vagy házastársa gyermeke(i) után, vagy saját jogán magasabb összegű családi pótlékra jogosult, vagy az, aki rokkantsági járadékban részesül.

A 2023. január 1-jétől hatályos jogszabályi változásnak köszönhetően, amennyiben az az eltartott, akinek révén az érintett az adóalapkedvezményre jogosult, tartósan beteg vagy súlyos fogyatékossággal élő, az adóalapkedvezmény havi összege 66 670 Ft-tal nő (ez 10 000 Ft-tal több kedvezményt jelent a fizetendő adóból). Ráadásul ez az összeg annyiszor számítandó, ahány tartósan beteg vagy súlyos fogyatékossággal élő eltartott van a családban.

Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személynek az alábbiak minősülnek:

– az a tizennyolc évesnél fiatalabb gyermek, aki a külön jogszabályban meghatározott betegsége, illetve fogyatékossága miatt állandó vagy fokozott felügyeletre, gondozásra szorul, valamint

– az a tizennyolc évesnél idősebb személy, aki a tizennyolcadik életévének a betöltése előtt munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, vagy akinek egészségi állapota a rehabilitációs hatóság minősítése alapján a tizennyolcadik életévének a betöltése előtt sem haladja meg az 50%-os mértéket, és ez az állapot legalább egy éve tart, vagy előreláthatólag legalább egy évig fennáll.

Aki saját jogán jogosult a családi adókedvezményre – ideértve a rokkantsági járadékban részesülőket is –, illetve aki után igénybe veszik a családi adókedvezményt, meg kell, hogy feleljen a fenti definíciónak, csak akkor lehet igénybe venni utána a plusz 66 670 Ft-os adóalapkedvezményt. Továbbá az arra jogosultak ezt a plusz kedvezményt kizárólag a kihirdetett veszélyhelyzet időtartama alatt érvényesíthetik.

Az adóhatóság minden évben kibocsát egy formanyomtatványt, amin az érintettek jelezhetik, milyen adókedvezményeket kívánnak igénybe venni adott évben. Ezen a nyomtatványon kell azt is jelezni, ha családi adókedvezményt igénylünk. A rendelet alapján az űrlapon külön kell jelölni a tartósan beteg vagy fogyatékossággal élő eltartottak számát annak érdekében, hogy az utánuk járó lehető legtöbb adókedvezményt igénybe tudjuk venni.

A NAV vonatkozó tájékoztatója itt olvasható.

  1. Módosult a Munka Törvénykönyve

Jelentősen módosult 2023. január 1-jével a Munka Törvénykönyve, a 44 paragrafusból álló módosítások közül most csak egy fontos változást emelünk ki.

A tavalyi év végéig a Munka Törvénykönyve szerint nyugdíjasnak minősültek azok, akik rokkantsági ellátásban részesülnek. Emiatt a munkáltató a határozatlan tartamú munkaviszony felmondással történő megszüntetését nem volt köteles indokolni esetükben, illetve a munkáltató felmondása esetén nem járt számukra végkielégítés sem.

Idén január 1-től a rokkantsági ellátásban részesülők már nem minősülnek nyugdíjas munkavállalónak, így a munkáltató köteles indokolni a határozatlan tartamú munkaviszonyuk felmondását, illetve végkielégítés is jár számukra.

  1. Nőtt a minimálbér és a garantált bérminimum, illetve a súlyos fogyatékosság miatti adókedvezmény összege is

A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) a teljes munkaidő teljesítése esetén 2023. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 232 000 forint.

A garantált bérminimum pedig teljes munkaidő esetén 2023. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 296 400 forint,

Mivel az összevont adóalap adóját csökkentő, súlyos fogyatékosság miatti adókedvezmény a minimálbér 5%-a egy hónapban, ezért annak összege 2023-ban 11 600 Ft lesz havonta, éves szinten pedig 139 200 Ft.

  1. A felsőoktatásban járó kedvezmények

A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 87/2015. (IV. 9.) Korm. rendelet szeptember 1-jétől hatályos módosítása a jogalkotó szándéka szerint a fogyatékossággal élő hallgatók számára olyan könnyítéseket tartalmaz, amely a tanulmányi előmenetelüket, információhoz való hozzáférésüket elősegíti a tanulás és vizsgáztatás személyre szabottabb körülményeinek biztosításával.

Ezek a könnyítések az alábbiak lehetnek:

– írásbeli helyett szóbeli vagy szóbeli helyett írásbeli vizsga alkalmazása,

– a vizsgák során a nem fogyatékossággal élő hallgatókra megállapított felkészülési, válaszadási időnél hosszabb idő biztosítása,

– a hallgató tanulmányai alatt és vizsgái során a fogyatékosságnak megfelelő segédeszközök, berendezési tárgyak alkalmazása (látássérült személy esetében például képernyőolvasó vagy képernyőnagyító szoftverrel ellátott számítógép),

– a hallgató tanulmányai alatt és vizsgái során személyi segítő, jelnyelvi, orális vagy jegyzetelő tolmács biztosítása,

– az érthetőség és a megértés szempontjából az előadásokon és vizsgákon az elhangzottak egyidejű írásban való megjelenítése, audiovizuális szemléltetés, pontírás, nagyítás használatának lehetővé tétele,

– vizsgáknál a hallgató várakozási idejének minimálisra csökkentése, a hosszabb időtartamú vizsga több részletben való megtartása, vagy a vizsga helyiségének elhagyása nélküli szünetek alkalmazása,

– a szóbeli vizsgáztatás során – hallgatói igény esetén – a kérdések leírása, az elvárások és kérdések tisztázása, a feltett kérdések, utasítások megfogalmazásának pontosítása,

– egyéni vizsga engedélyezése,

– mentesítés a manuális készségeket igénylő feladatok alól azzal, hogy az elméleti ismeretek megkövetelhetőek,

– gyakorlati követelmények alóli részleges vagy teljes felmentés, vagy annak más formában történő teljesítése, illetve

– nyelvismeret mérése, vagy annak egy része, illetve szintje alóli mentesítés.

– Indokolt esetben a hallgató kérelmére, a szakértői vélemény alapján a felsőoktatási intézmény a fenti kedvezményektől eltérő, további vagy más kedvezményt is biztosíthat a hallgató részére.

Továbbra is él az a kedvezmény is, hogy a nyelvvizsga vagy annak egy része, illetve szintje alóli mentesítés megilleti azt a fogyatékossággal élő volt hallgatót, aki záróvizsgát tett, és hallgatói jogviszonya megszűnt, de a szakképzettség megszerzéséhez szükséges nyelvvizsga kötelezettségét nem teljesítette.

  1. Továbbra is számos ügytípus esetében kötelező aláírópadon aláírni

Arról, hogy mi az aláírópad és mire való, itt írtunk korábban.

Az aláírópad röviden egy olyan, csúszós felületű, érintőképernyős elektronikus eszköz, ami elméletben csak az emberi kéz, és bizonyos speciális tollak érintéseit érzékeli. Az aláírópadot látássérültként igen nehéz használni, az MVGYOSZ módosító indítványait azonban a jogalkotók nem fogadták el (lásd a fent hivatkozott cikket).

Az MVGYOSZ továbbra is azt javasolja, hogy amennyiben nem sikerül az aláírópadon a korábban rögzített aláírásmintának megfelelően aláírni, úgy kérjük aláírásmintánk törlését, vagy ha nagyon biztosak vagyunk magunkban, úgy kérjük új aláírásminta felvételét.

Ezekben az ügytípusokban – a teljesség igénye nélkül – kizárólag aláírásmintával hitelesítve adhatunk be kérvényt:

– Ügyfélkapu-regisztráció

– Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) ügyek intézése

– Az ingatlannyilvántartásból kiadott egyes hiteles másolatok kiadása iránti kérelem

– Európai egészségbiztosítási kártya (kék TAJ kártya) kiadása iránti kérelem

– Magyarországon használható TAJ kártya másodlatának kiadása iránti kérelem

– Családi pótlék, nevelési és iskoláztatási támogatás kapcsán intézhető ügyek

– Anyasági támogatásra, GYES-re, GYET-re való jogosultság megállapítási kérelem

– Családtámogatási ellátások, fogyatékossági támogatás tovább folyósítása iránti kérelem

– Nagycsaládosoknak szóló földgáz-kedvezmény igénylése iránti kérelem

– Hatósági bizonyítvány igénylése babaváró kölcsönhöz, családi otthonteremtési támogatáshoz és ezzel összefüggő ügyekben egyéb kérelmek

– Álláskeresők nyilvántartásba vétele iránti kérelem

– Az első sikeres nyelvvizsga díjának visszaigénylése iránti kérelem továbbítása.

Dr. Weninger Magda

jogtanácsos ”

Pin It

Munkavállalás a fogyatékosság, megváltozott munkaképesség alapján járó ellátások mellett

Az utóbbi időben több olyan jogszabályváltozás is napvilágot látott,
amely érintette az ellátásban részesülők munkavállalását. Mivel e
tárgyban a mai napig számos kérdést kapunk az érintettektől, két
részben megjelenő, részletes összefoglalóval igyekszünk megkönnyíteni
a területen történő eligazodást.
Összefoglalónk első részében arra térünk ki, hogy a különféle
ellátások mellett milyen módon és feltételekkel lehet munkát vállalni,
továbbá, hogy hogyan alakul az érintettek munkajogi és
társadalombiztosítási helyzete. Tájékoztatónk második részében azt
térképezzük majd fel, milyen adó- és egyéb kedvezmények illethetik meg
részint a munkavállalókat, részint az őket foglalkoztató
munkáltatókat.


https://www.mvgyosz.hu/hirek-hu/munkavallalas-a-fogyatekossag-megvaltozott-munkakepesseg-alapjan-jaro-ellatasok-mellett/

Pin It

Magasabb összegű családi pótlékkal kapcsolatos változások

Október 1-jétől változnak a magasabb összegű családi pótlékra való jogosultságot alátámasztó igazolás kiadására, benyújtására vonatkozó rendelkezések.

A módosítás lényegében arra irányul, hogy a szakorvos a 18 évnél fiatalabb gyermekek esetében a tartós betegség, fogyatékosság tárgyában kiadott szakvéleményéről szóló igazolást mostantól elektronikusan, az elektronikus egészségügyi szolgáltatási tér (EESZT) útján közvetlenül továbbítja a Magyar Államkincstár központi szervének, amely azt a családi pótlék elbírálására jogosult szerv részére küldi meg. Ez az automatikus továbbítás elsősorban azokban az esetekben jelenthet ténylegesen könnyebbséget az ügyfél számára, amikor nem családi pótlék igényléséről, hanem például a korábban megállapított magasabb összegű családi pótlékra való jogosultság felülvizsgálatáról, vagy – az állapotában bekövetkezett változás miatt – az addigi alapösszeg helyett magasabb összegű családi pótlékra való jogosulttá válásról van szó. Ilyen esetekben az ügyfélnek az ellátás megállapításával kapcsolatban további feladata nincs, hiszen az igazolást az orvos automatikusan továbbítja.

Mostanáig kizárólag papír alapon történt a magasabb összegű családi pótlék megállapításához szükséges orvosi igazolás kiállítása és annak az igényelbíráló szerv részére való benyújtása. Az elektronikus továbbítást lehetővé tevő módosítástól ezért a jogalkotók az ügyintézés egyszerűsödését várják.

Az igazolást – ahogy eddig, a jövőben is – gyermekklinika, gyermekszakkórház, kórházi gyermekosztály, szakambulancia, szakrendelés vagy szakgondozó, illetve szakértői bizottság szakorvosa (ezek a továbbiakban: szakorvos) adja ki.

A magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról rendelkező 5/2003. (II. 19.) ESZCSM rendelet módosításáról szóló 32/2020. (IX. 9.) EMMI rendelet alapján, ha a szakorvos az igazolást nem tudja elektronikusan továbbítani, akkor azt továbbra is papír alapon két példányban állítja ki, és az egyik példányt az igénylőnek adja át, aki benyújtja azt az igényelbíráló szervhez, ha pedig már a jogosultság felülvizsgálata zajlik, a felülvizsgálatot végző hatósághoz.

Ha a szakorvos az ellátás igénylése során azt állapítja meg, hogy a gyermek a magasabb összegű családi pótlékra való jogosultság szempontjából nem tekinthető tartósan betegnek, illetve fogyatékosnak, vagy a felülvizsgálatkor állapítja meg, hogy a jogosultságot megalapozó betegség, fogyatékosság már nem áll fenn, akkor az erről papír alapon is kiállított igazolást – annak elektronikus továbbítása mellett – az ellátást igénylőnek is át kell adnia. Ilyen esetben ugyanis az érintett az igazolás kézhezvételét követő 15 napon belül a megyei, fővárosi kormányhivatalnál kezdeményezheti a szakvélemény felülvizsgálatát.

Az igazolás elektronikus úton való továbbításával a magasabb összegű családi pótlékkal kapcsolatos eljárások – a fentebb részletezett esetekben – feltehetően valóban egyszerűbbé válnak majd. Más a helyzet viszont az egyéb olyan ellátásokkal kapcsolatban (súlyos mozgáskorlátozottak közlekedési kedvezményei, parkolási igazolvány, stb.), ahol a jogosultságot szintén megalapozhatja a magasabb összegű családi pótlék tárgyában készült igazolás, viszont annak elektronikus úton való továbbítását ezekben az esetekben a jogszabály nem írja elő.

Gulyásné dr. Bölkény Ágota

jogtanácsos

Forrás: https://www.mvgyosz.hu/hirek-hu/magasabb-osszegu-csaladi-potlekkal-kapcsolatos-valtozasok-2020-szeptember-24/

Pin It

Módosuló járulékszabályok

Június 30-án hatályát veszti egy már régóta, 1998-tól érvényben lévő törvény (a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről rendelkező 1997. évi LXXX. törvény, ami Tbj néven volt ismeretes.

Az e jogszabályt felváltó új törvény által bevezetett fontosabb újdonságokról ejtünk most röviden szót.

Az elnevezés és a forma változik, a mérték nem

A július 1-jén hatályba lépő, a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (új Tbj) egységes járulékkulcsot, társadalombiztosítási járulékot vezet be. Ez azt jelenti, hogy a biztosítottak, vagyis akik bármilyen jogviszonyban járulék fizetésére kötelezettek, mostantól csak társadalombiztosítási járulékot fizetnek, ami magában foglalja az eddig fizetett egyéni járulékokat, nevezetesen a nyugdíjjárulékot, egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot egyaránt. A társadalombiztosítási járulék mértéke 18,5%, azaz pontosan annyi, amennyit a fent felsorolt egyéni járulékok levonásával eddig is fizettek a biztosítottak. Továbbra is fennmarad az a rendelkezés, hogy bizonyos ellátásokban részesülők (álláskeresési járadék, ápolási díj, gyermekgondozási díj, stb.) az ellátásukkal összefüggésben 10% mértékű nyugdíjjárulékot kötelesek fizetni, melynek révén az ellátás folyósításának időtartama szolgálati időnek számít.

Elsősorban a munkáltatókat, kifizetőket érinti az az átmeneti rendelkezés, mely alapján a 2020. július 10-éig megszerzett és 2020. június havi járulékalapot képező olyan jövedelemre, amelyet a 2020. június hónapra vonatkozóan benyújtott bevallásban kell bevallani, még a régi, június 30-án hatályos szabályokat kell alkalmazni (régi Tbj.)

Járulékfizetési alsó határ

Az egyéni vállalkozók, illetve a társas vállalkozások tagjai esetében már eddig is létezett az ún. járulékfizetési alsó határ, amit az új Tbj. most a munkaviszonyban foglalkoztatottakra vonatkozóan is bevezetett. Mint ismeretes, a társadalombiztosítási járulékot a járulékalapot képező jövedelem után kell megfizetni. A járulékfizetési alsó határnak köszönhetően azonban a munkavállalók esetében a járulékalap legalább a minimálbér 30 százaléka (idén 48.300 Ft), ami alapján a járulékot mindenképp meg kell fizetni, és ugyanez az összeg az alapja a szociális hozzájárulási adónak is (amennyiben azt az adott esetben a kifizetőnek meg kell fizetnie). A járulékfizetési alsó határra vonatkozó szabályt természetesen a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatása, valamint a részmunkaidős munkavégzés esetén is alkalmazni kell.

Az egyéni vállalkozók, illetve társas vállalkozás tagjai tekintetében a társadalombiztosítási járulék alapja – a járulékfizetési alsó határnak köszönhetően – legalább a minimálbér (ebben az évben bruttó 161.000 Ft), középfokú végzettséget, illetve szakképzettséget igénylő tevékenység esetén pedig a garantált bérminimum (idén bruttó 210.600 Ft).

A törvény külön rendelkezik azon esetekről, amikor a járulékfizetési kötelezettség nem a teljes hónapra vonatkozóan áll fenn, mert például a munkaviszony hónap közben keletkezik, esetleg szűnik meg, vagy a biztosított az adott hónap egy része alatt táppénzben részesül, stb. Ilyen esetekben a járulékfizetési alsó határ meghatározása során a példa szerinti okokból kieső naptári napokat figyelmen kívül kell hagyni.

Kiegészítő tevékenységet folytatók, avagy a nyugdíjasok munkavállalása

Eddig csak a saját jogú nyugdíjas egyéni, illetve társas vállalkozókat ismerhettük kiegészítő tevékenységet folytatóként, akik ugyan nem minősültek biztosítottnak, de azért bizonyos terheket (pl. szociális hozzájárulási adó, egészségügyi szolgáltatási járulék, nyugdíjjárulék) az általuk folytatott tevékenységgel kapcsolatban is meg kellett fizetniük, és ezzel együtt jogosultak lehettek a 0,5%-os mértékű nyugdíjnövelésre.

Az új Tbj. alapján július 1-jétől mindenki, aki saját jogú nyugdíjas (például öregségi nyugdíj, a nők kedvezményes öregségi nyugdíja, stb.) – bármilyen jogviszonyban is végez kereső tevékenységet –kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül, minek következtében munkavállalása biztosítási jogviszonyt nem eredményez. Ebből viszont az érintettekre nézve egy sor dolog következik:

  • Egyrészt a nyugdíjasként történő munkavégzés esetén most már semmilyen járulékfizetési kötelezettség nem terheli őket, és az ilyen foglalkoztatás esetén a foglalkoztatónak sem kell a szociális hozzájárulási adót megfizetnie.
  • A nyugdíjas munkavállalása esetén a július 1. után szerzett jövedelemre már nem vonatkozik az eddig az éves jövedelem tekintetében a minimálbér 18-szorosában meghatározott jövedelemkorlát, tehát mostantól korlátozás nélkül szerezhet jövedelmet.
  • Másfelől ugyanakkor a nyugdíjasokat munkavállalásuk esetén eddig megillető 0,5%-os mértékű nyugdíjnövelés nem jár arra a jövedelemre vonatkozóan, amit július 1. után szereztek. A július 1. előtt nyugdíjasként szerzett járulékalapot képező jövedelemre vonatkozóan ugyanakkor természetesen jár a nyugdíjnövelés, melynek megállapítása iránt a hatóság hivatalból intézkedik, mégpedig a 2019. évi jövedelem esetén legkésőbb 2020. október 31-éig, a 2020. január 1. és június 30. között szerzett jövedelem esetén pedig legkésőbb 2021. október 31-éig. A fent részletezett rendelkezések természetesen a közszférában dolgozó, nyugdíjuk folyósítását szüneteltető nyugdíjasok foglalkoztatására is irányadók.

Fontos még megemlíteni, hogy kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülnek azok az özvegyi nyugdíjasok is, akik az öregségi nyugdíjkorhatárt már betöltötték és egyéni vállalkozók, vagy társas vállalkozás tagjaként folytatnak kereső tevékenységet. Rájuk tehát a most tárgyalt nyugdíjas munkavállalásra vonatkozó szabályok vonatkoznak, azonban ők a folyósító szervhez küldött nyilatkozattal vállalhatják a nyugdíjjárulék megfizetését.

Ami nem változott

Végül fontosnak tartjuk annak hangsúlyozását, hogy a most tárgyalt változások nem érintik a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban (rokkantsági, illetve rehabilitációs ellátás) részesülők kereső tevékenysége esetén érvényesülő keresetkorlátot, illetve annak mértékét. Az ellátásra való jogosultság tehát ezután is akkor szűnik meg, ha az érintett kereső tevékenységet folytat és jövedelme három egymást követő hónapban meghaladja a minimálbér (egyéni, illetve társas vállalkozó esetén a garantált bérminimum) 150%-át.

Gulyásné dr. Bölkény Ágota

jogtanácsos

Forrás: https://www.mvgyosz.hu/hirek-hu/modosulo-jarulekszabalyok/

Pin It

A közigazgatási eljárásokat érintő fontosabb változások

„Tavaly év végén több, jelentős változásokat hozó ún. salátatörvényt is elfogadott a parlament, melyek részben már most is alkalmazandók, vagy hamarosan hatályba lépnek.” „Az említett változások lényegében az egyfokú közigazgatási eljárások kialakítását, illetve az eljárások egyszerűsítését célozták.”

Gulyásné dr. Bölkény Ágota írását itt olvashatjuk.

https://www.mvgyosz.hu/hirek-hu/a-kozigazgatasi-eljarasokat-erinto-fontosabb-valtozasok/#mega-menu-wrap-main_navigation

Pin It